Amikor a Tisza virágzik!
A tiszavirág, latin nevén Palingenia longicauda, a legnagyobb európai kérész, fehér farksertéivel együtt a 12
cm hosszúságot is elérheti. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek aztán a víz aljára
süllyednek. Ott a lárvák az agyagos fenékbe ágyazzák magukat és az iszap szerves összetevőivel táplálkoznak. Három éves egyedfejlődésük során körülbelül 20-szor vedlenek, a kirajzás ennek a fejlődési szakasznak a végét jelzi.
A hímek az utolsó lárvastádium után úgynevezett szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek, ahol újabb vedlési
folyamat után kezdődik el néhány órás imágó-létük. A nőstények valamivel később jelennek meg, viszont ők egyből
imágóvá alakulnak. Az imágóvá érett kérészek ezután már semmi mással nem törődnek csak a párzás tölti be rövid
életük óráit.
A Tiszavirágzás
A tiszavirágzás, amellett, hogy egyedülálló természeti jelenségként lenyűgöző látványt nyújt, ökológiai szempontból
is fontos jelentősége ven, hisz több állat, halak, madarak, békák táplálékát jelentik. A kérészek egykor Európa számos
területén elterjedt faj volt, de a 20. század első felében tömegesen tűntek el, mára már csak a Tiszán figyelhető meg
tömeges jelenlétük, és megindító násztáncuk.
Vigyázzunk hát ezekre a rövid életű, de annál értékesebb, csodálatos rovarokra, hogy még sokáig gyönyörködhessünk szép
tisza-parti szerelmükben!A tószegi Tisza parton látható természeti jelenséget, majd próbáljuk nagy pontossággal előjelezni.